Marketing Műhely – Tippek stratégiai szemlélethez

2026/01/11

Marketingbüdzsé tervezés a gyakorlatban – 2. rész

Mit jelent valójában a KPI és miért ez a célalapú marketingbüdzsé-tervezés gerince? Gyakorlati cikk arról hogyan kapcsolódik össze a marketing a profittal és miként segít a mérés jobb vezetői döntéseket hozni 2026-ban. Az első részben eljutottunk odáig, hogy a célalapú marketingbüdzsé-tervezés nem pénzből indul ki, hanem üzleti célból, termékmixből és profitlogikából. Láttuk, hogy önmagában a bevétel nem iránytű, mert nem mindegy, miből és milyen hatékonysággal áll össze a növekedés. Itt azonban óhatatlanul felmerül a következő kérdés: honnan tudjuk, hogy a rendszer valóban jól működik? Hogyan látjuk időben, hogy jó irányba haladunk-e, vagy csak reménykedünk? Ezen a ponton lép be a képbe az, ami a célalapú tervezés gerincét adja: a KPI-ok világa. Nézzük meg őket közelebbről.

Gergő Zoltán Török

2026/01/09

Marketingbüdzsé tervezés a gyakorlatban – 1. rész

Hogyan tervez marketingbüdzsét egy 250 milliós cég célalapon? Valós példa a növekedési cél, a termékmix és az adatok összefüggéseiről. Amikor egy vállalkozás eljut arra a szintre, hogy már nem az a kérdés, hirdet-e vagy sem, hanem az, hogy hogyan, ott a marketingbüdzsé tervezése már nem kreatív, hanem vezetői feladat. Ezt most egy átlagos magyar KKV példáján keresztül nézzük meg lépésről lépésre. Előzetesen már végigvettük a négy legismertebb büdzsétervezési gondolkodást, a költségalapú megközelítést, a bevételarányos megközelítést, a versenytárs alapú megközelítést és a célalapú megközelítést. Most a szakmailag legstabilabbra, a célalapú tervezésre építünk, mert ez az egyetlen, amelyik nem kapaszkodót ad, hanem irányítható rendszert.

Gergő Zoltán Török

2026/01/07

Miért jobb néha napi árban kommunikálni, mint havidíjban?

A napi ár kommunikációja csökkenti a fizetési fájdalmat és könnyebbé teszi a döntést. A micropricing különösen hatékony előfizetéseknél, mivel a vásárló rövidtávú kiadásként értékeli a díjat. A cikk bemutatja miért működik ez a módszer és mikor érdemes alkalmazni. A fogyasztók nagyon eltérően érzékelik ugyanannak a terméknek vagy szolgáltatásnak az árát attól függően, hogyan keretezik azt. A viselkedés közgazdaságtan ezt a jelenséget framing effectnek nevezi, amelyet Daniel Kahneman és Amos Tversky kutatásai tettek ismertté. Az egyik leggyakrabban alkalmazott árkeret a micropricing amely a magasabb havi vagy éves díjat könnyen emészthető napi összegre bontja.

gerlecz.balazs

2026/01/06

Te vállalkozóként megfogadod a legjobb értékesítőd tanácsait?

Mi történik akkor, ha egy vállalkozás nem figyel a saját marketingjére? Olyan, mintha a legjobb értékesítője jelzéseit hagyná figyelmen kívül. Cikk a tudatos marketingtervezésről, a mérés szerepéről és arról, miért vezetői döntés a marketing komolyan vétele. Van egy furcsa ellentmondás a vállalkozói gondolkodásban. A legtöbb cégvezető pontosan tudja, mennyire fontos egy jó értékesítő. Meghallgatja, mit mond a vevőkről, figyel a visszajelzésekre, elfogadja, ha azt mondja, hogy az ár nem jó, az ajánlat nem érthető vagy a termék pozícionálása félremegy. Ugyanez a nyitottság azonban látványosan eltűnik, amikor a marketing kerül szóba. Mintha a marketing nem egy üzleti funkció lenne, hanem egy opcionális kiegészítő, amit jó időkben megtartunk, nehezebb időszakban pedig elsőként vágunk meg.

Gergő Zoltán Török

2026/01/04

Mennyit érdemes valójában, 2026-ban online marketingre költeni?

Mennyit érdemes marketingre költeni 2026-ban? A négy leggyakoribb büdzsétervezési módszer előnyei és kockázatai, miért veszélyes érzésre dönteni, és miért a célalapú, mérhető megközelítés a fenntartható növekedés kulcsa. A marketingbüdzsé tervezése az egyik legnehezebb vezetői döntés, különösen akkor, amikor egy vállalkozás előre tekint egy teljes évre. 2026-ban ez a kérdés még összetettebbé válik, mert a csatornák drágábbak, a verseny erősebb, az organikus lehetőségek szűkülnek, miközben a vállalkozók joggal várják el, hogy a marketing ne csak jelenlétet, hanem üzleti eredményt is hozzon. A probléma az, hogy sok cég még mindig ösztönből, rövid távú nyomás alatt vagy megszokásból határozza meg a marketingre szánt összeget, miközben a piac már rég rendszerszintű gondolkodást követel.

Gergő Zoltán Török

2026/01/01

Miért háborodnak fel az influenszerek, amikor a TikTok felnőtt?

Miért háborodtak fel az influenszerek a TikTok változásain? Mély elemzés a platform felnövéséről, az üzleti modellváltásról és arról, miért nem jár az organikus elérés örökké. Az elmúlt időszakban egyre több influenszer és tartalomgyártó beszél nyíltan arról, hogy csökkent az organikus elérésük, nehezebb növekedni, és sok esetben már csak fizetett hirdetésekkel lehet érdemi közönséget elérni a TikTok felületén. A reakciók gyakran érzelmileg túlfűtöttek, indulatosak és sokszor azt az érzést közvetítik, mintha a platform „elvette volna” azt, ami korábban járt vagy amiért hosszú idő alatt megdolgoztak.

Gergő Zoltán Török

2025/12/31

Hogyan építs 2026-ban dinamikus árstratégiát bizalomvesztés nélkül?

A dinamikus árképzés az egyik legerősebb modern árstratégia, amely valós időben igazodik a kereslethez és a készlethez. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan működik, hogyan vezetik be a nagy márkák és hogyan alkalmazhatod bizalomvesztés nélkül a saját rendszeredben. A dinamikus árképzés ma már nem csak légitársaságok és technológiai óriások játéka. A vásárlók gyakran nem is tudják, hogy egy ár éppen azért változik, mert a rendszer figyeli a keresletet, a készletet és a valós idejű piaci aktivitást. A módszer alapjait először a légitársaságok tökéletesítették, majd az Uber és az Amazon tette széles körben ismertté. A Harvard Business School kutatásai szerint a dinamikusan árazó cégek akár 25 százalékos bevételnövekedést is elérhetnek, mert az ár mindig alkalmazkodik a fizetési hajlandósághoz.

gerlecz.balazs

2025/12/30

2026-ban, mi lesz az az árad, amit nem lehet majd visszautasítani?

A vásárlók nem az ár valódi értékét érzékelik, hanem azt, hogy mihez viszonyítják. A horgonyár ezért erősen befolyásolja a döntést. Ebben a cikkben feltárjuk hogyan működik a lehorgonyzás torzítása és miként használják a világmárkák az értékérzet alakítására. A vásárlók ritkán tudják objektíven megmondani, hogy egy ár magas vagy alacsony. A döntésünket sokkal inkább befolyásolja az első szám, amelyet látunk mivel ez lesz az a kiindulópont, amelyhez képest minden további értéket viszonyítunk. Ezt a jelenséget nevezte el Daniel Kahneman és Amos Tversky anchoring biasnak vagyis lehorgonyzási torzításnak, amelyért később Nobel díjat is kapott a kutatópáros. A torzítás lényege, hogy az első bemutatott információ automatikusan iránytűvé válik az agy számára és észrevétlenül meghatározza a további ítéleteinket.

gerlecz.balazs

2025/12/27

2026-ban ugye nem árakciókban fogsz gondolkodni?

A bónuszstratégia erősebb érzelmi hatást vált ki, mint a kedvezmény, mert nem csökkenti az árat, hanem növeli az értékérzetet. Ezért fenntarthatóbb és hatékonyabb eszköz a márkaépítésben. A legtöbb vállalkozó első reakciója az árcsökkentés, amikor növelni szeretné a vásárlási hajlandóságot. A fogyasztói pszichológia kutatásai azonban régóta kimutatták, hogy az árengedmény sokszor többet árt, mint használ. Az árcsökkentés ugyanis lefelé viszi a márka értékérzetét és új, alacsonyabb referenciapontot hoz létre a vásárló fejében. Ezért beszél egyre több szakértő arról, hogy a bónuszstratégia hosszútávon erősebb eszköz, mint a kedvezmény.

gerlecz.balazs

2025/12/24

Miért hiszünk a karácsonyi csodákban?

Karácsonykor az emberek hajlamosabbak hinni olyan dolgokban, amelyekről az év többi részében azt mondanák, hogy irreálisak. Hisznek a fordulatban, a váratlan jóban, a „most majd minden megoldódik” érzésében. Ezt nevezzük hétköznapi nyelven karácsonyi csodának. A pszichológia azonban nem csodaként, hanem egy nagyon is érthető mentális állapotként írja le ezt a működést. Ez az időszak nem azért különleges, mert varázslatos, hanem mert az emberi elme ilyenkor másképp értelmezi a valóságot. És pontosan ezért működik olyan erősen marketing szempontból is.

Gergő Zoltán Török

2025/12/22

Miért veszel karácsonykor előre összeállított tusfürdő csomagokat?

Miért veszünk karácsonykor mégis előre összeállított ajándékcsomagokat, miközben „gáznak” tartjuk őket? Kényelem, döntési teher, státusz és marketingpszichológia egyben. Karácsonykor újra és újra megjelennek ugyanazok a klisé ajándékok. Tusfürdő és dezodor egy dobozban, kozmetikai szettek, előre összerakott édességcsomagok, ajándékkosarak. A közösségi médiában gyakran kinevetjük őket, „elcsépeltnek”, „gáznak” bélyegezzük, miközben a boltok polcairól tömegesen fogynak. Ez az ellentmondás nem ízlésbeli kérdés, hanem a döntéspszichológi és a gazdasági logika találkozása. A tusfürdős csomag nem azért él túl évről évre, mert kreatív, hanem mert egy rendkívül terhelt időszakban pontosan old meg egy problémát.

Gergő Zoltán Török

2025/12/20

Miért indul be a tested, amikor karácsonyi sütiről beszélünk?

A bejgli, a zserbó vagy a mézeskalács nem attól „karácsonyi”, hogy csak decemberben létezhet. Nyilván vannak bejglirajongók, akik márciusban is sütnek, és ezzel nincs semmi gond. A marketing szempontjából viszont igazán érdekes, hogy a legtöbb ember fejében ezek a sütemények mégis a karácsonyi időszakhoz kötődnek és ettől lesznek sokkal könnyebben eladhatók, drágábban árazhatók és erősebben szerethetők, mint egy átlagos édesség. Nézzük meg, hogy mi az oka ennek.

Gergő Zoltán Török

2025/12/15

Miért lett a modern marketing egyik legerősebb eszköze az adventi naptár?

Miért lett az adventi naptár a modern marketing egyik legerősebb eszköze? A várakozás pszichológiája, a biztos érték ígérete és a tudatos árstratégia együtt magyarázzák, hogyan épít márkát és profitot. Az adventi naptár ma már nem csupán egy karácsonyi édességforrás, hanem milliárdos piacot mozgató marketingeszköz. Szépségmárkák, divatmárkák, alkoholos brandek, játékgyártók, prémium szolgáltatók, sőt még élelmiszerláncok is elkészítik a saját tematikus naptárukat, amely sokszor horror árakon kel el, mégis pillanatok alatt elfogy. A TikTokon influenszerek tömege bontja ki naponta a kalendáriumokat és több millióan követik, mi lapul a kis ablakok mögött. A kérdés már nem az, hogy „mi kerül bele”, hanem az, hogy miért vált az adventi naptár az egyik legfontosabb márkaépítési eszközzé. A válasz mély pszichológiai és gazdasági törvényeken nyugszik.

Gergő Zoltán Török

2025/12/12

Miért lett a karácsonyfa a világ egyik legjobban működő marketinggépezete?

Kevés olyan ünnepi tárgy létezik, amely akkora gazdasági, pszichológiai és kulturális hatást gyakorol az emberre, mint a karácsonyfa. Nem egyszerű dekoráció, nem pusztán hagyomány és már régen nem csak a család központi jelképe. A karácsonyfa ma egy többmilliárd dolláros globális iparág központi eleme, amely átszövi a kereskedelmet, a lakberendezést, az élelmiszeripart, a szépségipart, a szórakoztatást és a digitális kultúrát. A karácsonyfa köré épülő fogyasztói rendszer nem csak a tárgyak halmaza, hanem egy érzelmi, pszichológiai és társadalmi mechanizmus. A fa ma olyan, mint egy örömre hangolt platform, amelyre a márkák és a vásárlók minden évben újra és újra felkapcsolódnak.

Gergő Zoltán Török

2025/12/11

Miért imádjuk a karácsonyi filmeket? és vállalkozóként mit tanulhatsz belőle?

A karácsonyi filmek nem a történet miatt működnek, hanem azért mert érzelmi biztonságot adnak. Megmutatjuk, hogyan használhatja ezt a marketing hatékonyan decemberben. Karácsonykor az ember hirtelen olyan filmeket néz, amelyeket év közben talán túlságosan giccsesnek, kiszámíthatónak vagy kicsit „túl karácsonyinak” érezne. Mégis vonzódunk hozzájuk, mert nem filmet fogyasztunk, hanem pszichológiai stabilitást. A karácsonyi filmek jellemzően nem a történet miatt működnek, hanem azért, mert olyan érzelmi mechanizmusokra erősítenek rá, amelyek az év végén különösen aktívak. Ez a kulturális rítus valójában tökéletes marketingtanulmány.

Gergő Zoltán Török

2025/12/10

Miért működik karácsonykor a nosztalgia a marketingben?

A nosztalgia decemberben nem díszlet, hanem érzelmi rendszer. Olyan múltbeli élmények visszhangja, amelyekhez ma is kapaszkodót keresünk. Lehet ez egy kapcsolat fénykora, egy baráti korszak legjava, egy régi lakás, egy munkahelyi közösség, egy élethelyzet amelyben önazonosabbnak éreztük magunkat. Karácsonykor ezek az emlékek erősebben aktiválódnak és a vásárlói döntéseket is csendben, de mélyen befolyásolják.

Gergő Zoltán Török

2025/12/09

Miért akarjuk jobban azt, amit mások is akarnak? A társas hiány pszichológiája karácsonykor

A karácsonyi döntéseket nem a készlet határozza meg, hanem a társas vágy. Megmutatjuk hogyan növeli a keresletet az, ha mások is ugyanarra a termékre figyelnek. Karácsonykor nem csak a kereslet nő meg, hanem az az érzés is, hogy valami értékesebb, ha mások is vágynak rá. Ezt a döntési mintát a társas hiány pszichológiájának nevezi a szakirodalom és olyan mélyen beépül az emberi viselkedésbe, hogy gyakran akkor is működik, amikor nem beszélünk hiányról egyetlen szóval sem. A vásárlók ilyenkor nem pusztán termékeket választanak, hanem társas helyzeteket értelmeznek. Ez a karácsonyi döntéshozatal egyik legfontosabb, mégis leginkább alulértékelt mechanizmusa.

Gergő Zoltán Török

2025/12/08

Mi számít valódi hiánynak karácsonykor?

A karácsonyi vásárlók érzékenyek a hiányüzenetek hitelességére. A valós scarcity növeli a bizalmat, a mesterséges viszont rontja a döntési hajlandóságot. Karácsonykor mindenki limitált ajánlatokkal találkozik, de a vásárlók éppen ebben az időszakban válnak a legérzékenyebbé arra, hogy mi az, ami valódi hiány és mi az, ami csak jól hangzó marketingfogás. A decemberi döntési környezet érzelmileg telítettebb, a vásárlói bizalom pedig sokkal sérülékenyebb, ezért a hiánykommunikáció hatása nem a sürgetés erején múlik, hanem azon, hogy a vevő mennyire érzi hitelesnek azt, amit lát. A karácsonyi szezon valójában egy nagyítóként működik a márkáddal szembeni bizalmi elvárásokra: ami év közben elmegy, az decemberben már nem fér bele. Éppen ezért érdemes megérteni, mitől tűnik valósnak egy hiány és miért reagál rá az agy teljesen másként ebben az időszakban.

Gergő Zoltán Török

2025/12/07

Miért vásárolunk máshogyan télen? A szezonális döntéshozatal rejtett logikája

A téli hónapok biológiai és pszichológiai hatásai gyorsabb, érzelmi alapokon nyugvó döntéseket eredményeznek. Mutatjuk, hogyan igazítsd ehhez a karácsonyi kommunikációdat. A téli hónapok nem csupán a karácsonyi hangulat miatt változtatják meg a vásárlói viselkedést. A hideg, a fényhiány és az ezekhez kapcsolódó hormonális és idegrendszeri folyamatok mélyen átalakítják, hogyan látjuk a kockázatot, az értéket és a sürgetést. A karácsonyi piac ezért nem csak kulturális, hanem biológiai szezon is.

Gergő Zoltán Török

2025/12/05

Mit tanulhatsz a Mikulás csokitól?

A Mikulás kultusza nem az édességről szól, hanem generációs kondicionálásról és rítusokról. Megmutatjuk, hogyan válik az élményből erős márka. A decemberi időszak egyik legfeltűnőbb és legstabilabb jelensége, hogy a boltok polcain már november elején ott sorakoznak a Mikulás alakú csokoládék. Az irodákban, iskolákban és a családodban pedig magától értetődő szokássá válik, hogy december hatodikán valamilyen édességet illik vinni vagy adni. Ami elsőre tradíciónak tűnik, valójában egy rendkívül összetett, kulturálisan kondicionált és pszichológiailag alátámasztható fogyasztói rendszer. A Mikulás nem egyszerűen szezonális figura, hanem a világ egyik legmélyebben beépült márkajelensége, amelyhez minden évben újra igazodunk.

Gergő Zoltán Török

2025/12/05

Miért érződnek a karácsonyi határidők súlyosabbnak?

A karácsonyi határidők nem a sietség miatt erősek, hanem mert torzul az időérzékelésünk. A closing window hatás gyorsabb döntésekre készteti a vásárlókat. A vásárló nem egyszerűen azt érzi, hogy „közeledik egy határidő”, hanem azt, hogy fogy az a kognitív tér, amelyben még nyugodtan megtervezhetné a döntéseit. A karácsony ezért különleges időpszichológiai helyzetet teremt: a határidők nem azért válnak sürgetővé, mert ténylegesen kevés az idő, hanem mert az agy másképp kezdi el észlelni az idő múlását. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy miért élünk át ilyen torz időpercepciót decemberben, és hogyan kapcsolódik ez össze a scarcity mechanizmusával.

Gergő Zoltán Török

2025/12/04

Miért esik mindenki pánikba karácsony előtt? avagy a decemberi vásárlási láz valódi oka

A hiánytorzítás karácsonykor felerősödik. A vásárlók gyorsabban döntenek, mert félnek lemaradni. A valós korlátok átlátható kommunikációja növeli a bizalmat. Karácsony előtt minden felgyorsul. Ugyan annak a termék a megvásárlása , amely novemberben még váratott magára, decemberben hirtelen sürgősnek tűnik. A vásárlók idegesebbek, gyorsabban döntenek és sokkal érzékenyebben reagálnak minden olyan jelzésre, amely a fogyásra, a limitált készletre vagy a közelgő határidőkre utal. Vállalkozóként könnyű ráfogni ezt a szezonra vagy a „karácsonyi vásárlási lázra”, pedig amit látunk, az egy mélyen emberi kognitív működés, amely ilyenkor teljes erővel bekapcsol. A hiánytorzítás nem hangzatos elmélet, hanem olyan döntési reflex, amelyet az agyunk több tízezer éve hordoz. Decemberben pedig pont azok a körülmények erősödnek fel, amelyek aktiválják ezt a reflexet.

Gergő Zoltán Török

2025/11/30

Három kognitív torzítás amely decemberben csúcsra járatja a bevételedet

Ahogy elindul az adventi időszak a vásárlók döntései már nem úgy működnek mint az év többi részében. Ahogy elindul az adventi időszak a vásárlók döntései már nem úgy működnek mint az év többi részében. Nem egyszerűen „többet költünk karácsonykor”, hanem egészen más szabályok szerint értékeljük a kockázatot, az időt és az élményt. Ezeket a döntéseket három jól megfogható kognitív torzítás mozgatja a háttérben. Ezeket a pszichológia és a viselkedés közgazdaságtan is évtizedek óta vizsgálja, mégis nagyon kevés vállalkozó építi be tudatosan a karácsonyi stratégiájába. Ebben a felvezető cikkben azt nézzük meg, hogy szakmailag miről szól ez a három torzítás és miért pont decemberben a legerősebbek.

Gergő Zoltán Török

2025/11/28

A perception boost technika pszichológiája és az arányossági torzítás marketingereje

Van valami egészen furcsa a vásárlói gondolkodásban. Minél kisebbnek tűnik egy termék, annál jobban vágyunk arra, hogy valami nagy dolgot tegyen velünk. Egy apró kapszula, egy kis szűrő, egy vékony krémréteg, egy parányi alkatrész – és mégis azt hisszük, ez képes mindent megváltoztatni. Nem azért, mert technikailag garantált. Hanem mert így működik az agyunk. A perception boost, vagyis az érzékelt hatás felnagyítása az arányossági torzítás egyik legütősebb marketingfegyvere. Ez az a pont, ahol a pszichológia, a meggyőzés és a vásárlói remények összejátszanak és a kis dolog nagy ügy lesz.

Gergő Zoltán Török